Így kellett volna már az elején

Az ipar viszont nem így működik. A nagyüzemi villanyautózásnak is kellett egy hőskor, pár nagy nyilvánosság előtt megélt nehéz év, amikor a nagy gyártók lelketlenül alibizgethettek itt, mígnem a Tesla bedobta az S-t az állóvízbe és muszáj lett forradalmat csinálni. Töltőhálózat híján városokat elhagyni képtelen, fura fazonú/szégyellt és ijesztően kretén próbálkozásokon át vezetett az út a mába, ahol a villanyautó már nem drágán vállalt önszopatás, hanem egy papíron levezethető, észszerű alternatíva. Korai megírni a benzin/dízel nekrológját, de most már biztos, hogy legtöbbünk még olvashatja majd.

Hogy az e-Niro ennyire jó lett teljes értékű autónak, az leginkább nem a Kia érdeme. A Hyundai tapossa az utat neki ebben is, de most mintha túl nagyvonalúak lettek volna a kistesóval. Mert az valójában lényegesen nagyobb, és ez most lehet igazán kellemetlen, amikor a szűk villanypiacon hajtásra, akkura ugyanazt tudja, csak tágasabban és olcsóbban. A Niro amúgy mindig jól titkolta, hogy nem egy átöltöztetett Kona, pedig ők ketten nem az ilyenkor bevett hosszabb lökhárítós játékot játsszák, amivel össze lehet szedni néhány centit a végeken. Itt még a tengelytávban is tíz centi plusz van. Na meg azon felül még kilenc a túlnyúlásokban, így lett az e-Niro egy 437x180x156 centis, klasszikusan középméretű crossover.

A tesztautó a 64 kWh-s csúcsváltozat. A teljes értékű autóságért járó elismerés neki jár, a másfél millióval olcsóbb 39 kWh-s alapváltozatért nehéz lenne így rajongani. Az a 290 kilométer is elég legtöbbünknek az év nagy részén, de az alatt a lélektani határ alatt van, ahol már inkább csak második autónak vennék a családok, annak viszont drága tíz millióért. Az autóskártyák új „mennyit megy?!?”-e a hatótáv lett, ebben pedig a pakli javát üti a nagy akkus e-Niro a 455 kilométeres hatótávjával. Ehhez a padlót tele kellett pakolni cellákkal, de még a hátsó ülések alá is jutott a csomagból. 294 darab cella van benne, mire ezek akkucsomaggá lettek, mindennel együtt 453 kilót nyomnak, az egész autó tömege így üresen 1,7 tonna. Dögnehéz, persze, de vegyük észre, hogy az energiasűrűség itt már 141 Wh az akksi kilójaként, szóval egy hülye közhely, hogy lítium-ion akkutechnológia rég elérte volna a határait.

A koreaiak a Niróra kinőtték a léghűtést, itt már folyadékhűtés van az akkunak és a teljes elektromos rendszernek. Az így megtermelt hőből aztán fűteni is lehet, aminek adott helyzetben örülhet a hatótáv. Ennél kevésbé általános, hogy van akkufűtés is. Ez eredetileg opciós, de a Magyarországon eladott elektromos Nirókban alapfelszereltség. A Kia azt mondja, utólag nem beépíthető, pedig a nagy hidegben kihűlt akksik gyorstöltésénél nem mindegy, hogy be tud-e segíteni az autó. Gondolj erre, ha ezt a cikket évekkel később olvasod arra készülve, hogy egy déli országból behozz egy letaposott darabot.